Hazug érzések, de édesek
Hittem hogy egyszer rád találok
Angyali szárnyaid alá hátrálok
És mosolyogsz rám azzal a hűvös tekintettel
Mely lent a mélyben tele van szeretettel
Tévedtem mikor azt hittem téged a jó vezérel
Megsebeztél szerelmed éles tőrének hegyével
Nem tudok már tőled szabadulni
Sem a hibámból tanulni
Vágyamat már nem folyhatja el más
Csak az általad nyújtott édes becsapás
Ismét térdre akarok borulni előtted
És ellopni önző bántó szíved
Vágyam téged karjaimba zárni
Veled ha lehet a jó utat járni
Nem érdekel már ha elzársz a külvilágtól
Csak engedd hogy megmutassam érzelmem mit palástol!
Szeretnélek ismét magam mellett látni
Szívem zárt kapuját újra eléd tárni
Engedni hogy újra összetiporj
Hogy csakis a kínzásomért csókolj
Szeretnék vad lelked tüzébe férkőzni
Harcolni vele majd a szerelembe űzni
Ajkaiddal szintúgy csatát vívni
Hogy ne tudj többé kiutat találni
S ha majd egyszer végleg elpártolnál
Mert szerelmednek mást találtál
Örök nyugalomra térek
S követni fognak az emlékek
Remélem meggyógyulsz hamar...
Őszinte tisztelettel:
Soulness W. (www.guysofdeath.vilaga.hu) |