[Friss hozzszlsok] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
 |
|
A haikurl
A haiku irodalomtrtneti elzmnyei hossz vszzadokra nylnak vissza.
Nem mentes a knai kltszeti hatstl a japn npdalokbl kisarjad tanka (vagy vaka) versforma, amely a 7. szzadban alakult ki, s igen gyorsan npszer lett. A tanka tsoros vers, sztagszma 5-7-5-7-7, ms formai megkts nincs. Az els hrom sor rendszerint egy termszeti rajz, egy felvillantott ltvny, egy lmny, pillanatnyi benyoms rgztse, kzlse. Az ezt kvet kt sor mintegy lezrsa, "magyarzsa" ennek az expozcinak. Idvel elhagytk a lezr kt sort s ltrejtt a haiku, br ez az elnevezs csak a 19. szzadtl hasznlatos, egszen addig a haikai, illetve hokku kifejezssel jelltk. A 17. szzad elejre mr szles krben elterjedt volt Japnban.
Lthat teht, hogy szinte ezervnyi talakuls utn vlt a haiku a japn kltszet legjellemzbb, legkedveltebb mfajv. Legnagyobb mestere Matsuo Bash (1644-1694), aki lete nagy rszt ton tlttte, akr egy vndorl szerzetes s hossz barangolsai kzben tbb ezer kltemnyt szerzett.
Mvszetnek legnevesebb kveti: Yosa Buson (1716-1783) s
Kobayashi Issa (1763-1827) voltak.
Formai s tartalmi hagyomnyok
Tudvalev, hogy a haiku 17 sztag, soronknt 5-7-5 sztagszmmal. De az ratlan szablyok szerint a klt nem rhat brmirl; mbr elg nehz is lenne ilyen rviden bemutatni bonyolult lelki rajzot, vagy heves szerelmi vgyat. A haikunak nincs versmrtke, rmprja is csak ritkn, mintegy vletlenl.
Zeneisgt, ritmust a meghatrozott sztagszm sorok szablyos vltakozsa s a vers hangulatnak megfelel magn- s mssalhangzk adjk. A versforma tartalmi jellegzetessge, hogy nem ler, nem elbeszl, hanem "csak" tnyszeren felmutat egy termszeti kpet. "A mlyvarzsk / a nap tjt kvetik / Esik az es." Pusztn ember s termszet (krnyezet) kapcsolatnak szemllete.
A tvol-keleti ember mentlis vilgszemllete ms, mint a mink. Az eurpai kltszet rmekkel, jambusokkal, idmrtkkel l; ler, cselekv, s tt rajta a klt szemlyisge. Ezzel szemben a haiku felvillant egy termszeti llapotot, vagy egy htkznapi trtnst - brmifle minsts nlkl. A japn potika ezt a felmutat jelleget a sono-mama ("ppen ilyen") kifejezssel jelli:
Alkonyi tcsk.
Utoljra kivillan
a tra a nap.
(K. Issa)
Forrs:
Antal Barnabs
IMPRESSZI 17 SZTAGBAN
Ezredvg, XI. vfolyam, 3-4. szm,
2001. mrcius-prilis. |
MGIA, EZOTERIKA, S RENGETEG FANTASY KP! LEHET, HOGY NEM RDEKEL A TMA DE AZRT HA GONDOLOD LTOGASS EL HOZZM S RJ NEKEM! BYE: KLIA |
Szia!
Nagyon klassz, a Te oldalad is s termszetesen, elhelyeztem a linkedet a www.1szerelem.gportal.hu oldalon, vrunk szeretettel brmikor!
(szaszalino) |
| Nrikm! Megnzted az j linket? |
[Friss hozzszlsok] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
j bejegyzs
Frissts
